Mobil videoátvitel, korszerűen

2010-ben, az IBC utolsó délutánján körbejártuk egy kollégámmal a távolkeleti pavilont, hátha látunk még valami érdekeset búcsúzóul. Az egyik kis standról elénk ugrott egy ember, aki egy hátizsákot mutatott nekünk, amibe egy (akkor még csak) 3G mobilinternet alapú mobil feladó volt. 2010-ben még kapható volt az iPhone 3GS, és akkor került piacra az első Samsung Galaxy S.

Itthon 3G volt elérhető a mobil szolgáltatóknál, elég borsos áron. Az egész ötlet ott, Amszterdamban furának, és Magyarországtól nagyon távolinak tűnt.

A történet folytatását mindannyian ismerjük. Ma, 8 évvel később, mindenki számára hozzáférhető a 4G mobil kapcsolat, és a mobil streaming már rég nem a broadcasterek kiváltsága. A mobil sávszélesség növekedéséből, a nagysávszélességű hálózatok elterjedéséből viszont a broadcasterek is profitálnak: korábban elképzelhetetlen minőségben tudunk élő bejelentkezéseket bonyolítani szinte bárhonnan, egészen kis infrastruktúrával.

A videóminőség és az átviteli megbízhatóság – hiszen nálunk ez is kritikus paraméter, nem úgy, mint a konzumer felhasználóknál – drasztikus javulása nem csak a mobil hálózatoknak, hanem a broadcast világ speciális igényeinek megfelelően fejlesztett, a legújabb technológiákat használó eszközöknek is köszönhető.

A legnagyobbak folyamatosan mutatják be újdonságaikat. Az Aviwest a 2018-as NAB-n mutatta be az új, h.265 tömörítést alkalmazó termékcsaládját, amit most ősszel az európai broadcasterek is kézbe foghattak már az IBC-n.

A korábbi PRO széria minden fontos tulajdonságát öröklő PRO3 az Aviwest új zászlós hajója. A h.265 tömörítésnek köszönhetően kisebb sávszélesség (adatforgalom) mellett tud azonos képminőséget elérni, vagy azonos sávszélesség mellett sokkal jobb és kisebb, akár 0,5mp késésű képet ad.

A PRO3 sorozatban 4 vagy 8 beépített 4G/LTE modem található, amelyek a világ minden országában használhatóak. A még biztosabb átvitel eléréséhez, vagy mobil hálózattal rosszabbul lefedett helyeken, az adóra köthető az Aviwest QUAD külső antenna. A mobil internet kapcsolat mellett a PRO3 természetesen WiFi és Ethernet csatlakozásra is képes. A PRO3 kompatibilis a korábbi, h.264 tömörítést használó eszközökkel.

A PRO3 mellett szintén újdonság az AIR sorozat. A PRO családdal szemben ezek nem V-lock vagy GoldMount csatlakozással rendelkeznek, övre akaszthatóak és saját, cserélhető belső akkumulátoruk van.

Az AIR sorozat négy külső csatlakozással rendelkezik (USB modem, WiFi, Ethernet), valamint opcionálisan rendelhető hozzá további két 4G/LTE belső modem is. Létezik h.264 és h.265 verzióban. Kialakításából következik, hogy a kisebb kamerák, DSLR-ek mellé ideális választás. Mint minden Aviwest adó, ez is képes rögzíteni, és a rögzített anyagot később továbbítani, ha erre van szükség.

Vételi oldalon, a StreamHUB legfrissebb verziója már támogatja az új, h.265 tömörítést használó adókat is. Újdonság, hogy minden StreamHUB csatornához jár MOJOPRO licensz, amivel iOS, OSX vagy Android eszközökről lehet élő közvetítést készíteni az Aviwest rendszeren keresztül. A StreamHUB-ra érkező élő videót adásba adhatjuk, vagy streamként továbbíthatjuk, hogy internetes közvetítést, IPTV adást hozzunk belőle létre.

Ha kérdése van az Aviwest termékekkel kapcsolatban, keresse a Studiotech Kft. kollégáit!

Oszd meg és uralkodj!

 

A videós világban a hang valamilyen oknál fogva mindig is kicsit másodrangú szerepre volt kárhoztatva. Elvégre csak 20kHz a sávszélessége, ha digitálisan nézzük, hol van az a néhány Mb/s egy HD video 1,5Gb/s adatsebességéhez képest? Statisztikai hiba…

Ehhez képest az audio eszközök terén a tömörítetlen IP alapú átvitel mostanra évtizedes hagyományokra tekint vissza. CobraNet, EtherSound… van, ahol a mai napig futnak az ezeken alapuló rendszerek.

Áttekintve ma, a piacon elérhető megoldásokat, néhány gyártóra szűkült le a kínálat, amelyek közül – mind a rá építő gyártók, mind pedig az installált rendszerek számát illetően – kiemelkedik az ausztrál Audinate cég DANTE platformja.

Dante rendszerekhez nagyon jól skálázott hardver megoldások érhetők el, a két i/o csatornás kis eszközöktől a több száz i/o-t kezelő központi core megoldásokig. Ahogy azt megszoktuk, mára a hardverek csupán egy kis része egy jól működő ökoszisztémának, és nincs ez másképp az Audinate és a DANTE esetében sem. Az összeköttetést biztosító hardver elemek mellé a gyártó kínálatában elérhető egy 64 csatornás szoftver hangkártya megoldás (Dante Virtual Soundcard), amely alapvetően a professzionális felhasználók igényeire lett kihegyezve. Egy rendkívül érdekes svájci bicska (Dante VIA), amely az installált hangrendszerek és prezentációtechnikai felhasználások számára kínál remek szoftver i/o megoldást (a számítógépen futó alkalmazások: prezentáció, videó lejátszás, skype, stb. hangjait lehet ki/be küldeni a Dante világba), valamint egy vezérlő szoftver (Dante Controller), amellyel a hálózathoz kapcsolódott eszközök közötti adat-kapcsolatokat lehet kezelni, kvázi router keresztpontokat lehet vele kapcsolni a rendszer eszközeinek ki- és bemenetei között.

A Studiotech Kft. végig követte az audio hálózatok fejlődését, van mai napig üzemelő rendszerünk CobraNet alapokon, illetve mostanra több mint 5 éve foglalkozunk Dante hálózatokkal, így bátran mondhatjuk, hogy nem csak az uncompressed video over IP rendszerek esetében rendelkezünk komoly tapasztalatokkal, de ugyanez elmondható az audio hálózatokról is.

A hosszú évek alatt összegyűlt tapasztalatokat értékelve az Audinate arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos méret és komplexitás fölött, valamint meghatározott felhasználási területeken az egész audio hálózat fölé elengedhetetlen egy centralizált management és monitorozási megoldás. Ez lett a Dante Domain Manager, avagy DDM.

Mi itt, a Studiotech Kft.-nél folyamatosan figyeljük a piaci trendeket és igyekszünk ezekre, amennyire lehet, előre felkészülni. Kollégáink tudását különféle tréningekkel gyarapítjuk és partnerségi kapcsolatot építünk az előremutató megoldások gyártóival. Ennek egy nagyon fontos, friss eredménye, hogy idén nyáron hivatalosan Audinate Dante Domain Manager viszonteladók lettünk.

A DDM felügyeleti megoldása javasolt minden olyan alkalmazáshoz, ahol szükséges a hálózati eszközök real-time monitorozása, a hálózati- és eszköz hozzáférés teljes körű felügyelete és kezelése, valamint ahol a hálózat mérete, az eszközök mennyisége vagy az üzemeltetés egyszerűsítése miatt a hálózaton elérhető Dante-s eszközöket valamilyen szempontból csoportosítani érdemes.

Miben segíthet ez? Egy rendezvényközpont esetében például csoportokat hozhatunk létre az egyes termekre, egy rádiónál vagy televíziónál az egyes stúdiókra, egy színházban a színpad(ok) és a próbatermek elkülönítésére. A felhasználók csak a számukra engedélyezett eszközöket érik el, csak azokon tudnak konfigurációs módosításokat végezni, új kapcsolásokat létrehozni. Ezáltal könnyedén elejét vehetjük olyan véletlen eseményeknek, amikor egy-egy operátor tévedésből nem a saját „birodalmában” végez.

Ha kérdése van a Dante termékekkel, a Dante DDM-mel kapcsolatban, keresse a Studiotech Kft. kollégáit!

 

 

Át-„IP”-ítés – IP router az MTVA-ban

2018. január eleje óta az MTVA infrastruktúráját egy IP alapon működő Evertz video router szolgálja ki. Leírva és elolvasva az előbbi mondat egy viszonylag egyszerű tény, de ha kicsit jobban belegondol az ember, hirtelen nagyon izgalmassá válik, rengeteg kérdéssel, tervezéssel és hatalmas mennyiségű munkával a háttérben. A következőkben ezekről, a háttérben zajló dolgokról szeretnénk egy kicsit írni.

2017 őszén – több független tényező hatására – az MTVA lépéskényszerbe került meglévő video routereinek részben életkorukból fakadó avulása, részben a gyártó által hirtelen bejelentett életciklus lezárása miatt. Mivel kritikus infrastrukturális elemekről van szó, megengedhetetlen volt, hogy ismert hibákkal, illetve élő gyári támogatás nélkül üzemeltessék tovább őket. Így döntetett el, hogy a lehető legszorosabb határidővel a kérdéses routert / routereket ki kell cserélni.

Ezen a ponton – ahogy az lenni szokott – az MTVA oldaláról megvizsgálták a lehetőségeket, hiszen video routert sokan gyártanak (megbízható, nagyméretű eszközt már kevesebben…). Tekintettel a feladat nagyságára, valamint arra, hogy egy ilyen eszközbeszerzés hosszú évekre határozza meg a televízió működését és jövőbeli fejlesztéseit, felvetődött egy nem hagyományos SDI router, hanem tisztán IP alapú központi kapcsoló beszerzésének igénye, a szükséges pontokon SDI/IP, illetve IP/SDI gateway-ekkel. Ez a megoldás kétség kívül új, idegen és eltér mindentől, amit az MTVA addig megszokott.

Miután megismerték mindazokat az előnyöket (mind rövid távon nézve, de kiváltképp hosszú távon), amelyek egy ilyen előremutató rendszer beszerzésével járnak, az MTVA a tendert nem „hagyományos” SDI routerre, hanem IP alapú kapcsolóeszközre írta ki, amely kapacitását tekintve ki kell szolgálja nem csak a most meglévő routerek vonalait, hanem ezek sokszorosára bővíthető. Így hosszú ideig stabil alapot tud szolgáltatni az MTVA fejlesztéseihez.

Meglepő volt a piaci reakciója erre a döntésre: többen egyértelműen megkérdőjelezték a választás jogosultságát és észszerűségét. Ez kiválóan mutatja a piac helyzetét az IP technológiák térnyerése szempontjából. Szinte mindenki beszél arról, hogy természetesen az IP a jövő, jönnek az IP-s eszközök, mennyi lehetőséget rejtenek, stb., ugyanakkor valós tapasztalattal és élő referenciával már nagyon kevesen rendelkeznek.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy az Evertz, a mögötte álló több mint száz élő és üzemben lévő IP alapú rendszerrel, és immár több mint öt év tapasztalattal (nem számolva az előtte a fejlesztésre szánt időt), ami az amerikai ESPN DC2-es stúdió komplexumának 2013-as installációja óta eltelt, „tudja miről beszél”. Az IP rendszerek tervezése, üzemeltetése és támogatása kapcsán hatalmas gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik. Cégünk mérnökei pedig, – ha némiképp távolabbról is – a kezdetek óta bekapcsolódhattak ebbe a pezsgő világba. Amióta az Evertznél publikussá váltak az IP alapú rendszer-installációk, mérnökeink azóta járnak az IP technológiákhoz kapcsolódó gyártói (sokszor szerviz / fejlesztői) tréningekre, oktatásokra, amelyek segítségével olyan valós tudással rendelkezünk ezen rendszerekről, amik elengedhetetlenek egy hasonló rendszer bevezetéséhez, de megszerezni őket csak valós környezetben lehet.

Mindezek alapozták meg azt a magabiztosságot, amely elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az MTVA számára egy ilyen rendszert, ennek teljes körű installációját, konfigurálását és támogatását tudjuk ajánlani. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a piacon jelenleg más cég nem rendelkezik ilyen ismeretekkel és olyan eszközparkkal, amely bizonyítottan képes ellátni az elvárt feladatokat.

Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy itt bizony nem zöldmezős beruházásról beszélünk, hanem egy élő, üzemelő televízió talpa alól kell ’kirántani’ egy kiemelten kritikus rendszerelemet, amelyen összefutnak a televízió szálai. Igen gondos tervezés, és az MTVA maximális segítsége volt szükséges ahhoz, hogy ezt az átállást meg tudjuk tervezni, valamint apróbb lépésekre bontva végre is tudjuk hajtani.

Az, hogy immár több mint egy hónapja az új routerről üzemel a teljes központi infrastruktúra, valamint az M1 híradó stúdiója (illetve a router cserével párhuzamosan kiépült tartalék híradó-vezérlő), bizonyítja, hogy a projektben részt vevő összes kolléga a tudása maximumát beleadva remek munkát végzett.

Ami miatt az Evertz (és így mi is) ilyen magabiztosan tud az IP alapú routinghoz hozzáállni, az leginkább arra vezethető vissza (a több éves tapasztalat mellett), hogy az alkalmazott eszközpark nem a mindenki más által alkalmazott elveket követi (ahol az IP routing magja egy standard switch), hanem egy teljesen saját, video környezetbe optimalizált, önmagában redundáns és hot-swap IP video switch köré épül fel. Ez az IP switch (Evertz EXE16) a videos logikát követve a hátlapján kábeleződik, ugyanakkor minden modulja (line card, crosspoint, frame controller, hűtés) a készülék eleje felől, üzem közben cserélhető. Állítsuk szembe mindezt egy tetszőleges switch-el, ahol bármilyen hiba esetén az egész eszközt le kell kábelezni és cserélni…

Mindemellett a router önmagában kínál crosspoint szintű redundanciát, ami mellett – ha az ügyfél úgy dönt – natívan kiépíthető egy teljes kettőzött rendszer, mivel minden input/output gateway fel van készítve arra, hogy két átviteli úton adjon, valamint fogadjon IP jeleket.

A router szerves részének tekintendőek a moduláris frame-ekben elhelyezett gateway (Evertz 570IPG) kártyák, amelyek fogadják az SDI jeleket és IP-re ültetik őket, valamint ugyanezt elvégzik visszafelé. Ezen kártyák 10GbE felületen kapcsolódnak az EXE16-os switch-hez. Konfigurációtól függően egy kártya vagy 9 be- és 9 kimenetet biztosít, vagy csak 18 bemenetet, illetve csak 18 kimenetet. Ezekből a  modulokból építettük fel a routert, amely jelenlegi konfigurációját tekintve 594 bemenetet és 630 kimenetet biztosít. A moduláris felépítés lehetőséget adott arra, hogy a router i/o-kat fizikálisan elvigyük a végponti eszközökhöz, és ott helyezzük el, ahol az adott blokk található. Így az SDI kábelezés mennyisége drasztikusan lecsökkent, valamint olyan helyekre is kerülhetett natív router port, ahol eddig erre nem volt mód.

A gateway-ek nem végeznek semmilyen tömörítést, az SDI jelet csak becsomagolják (encapsulation) IP packet-ekbe, illetve kimeneti oldalon az IP packet-ekből újra összeállítják az SDI jelet (decapsulation). Ebből kiszámítható, hogy egy 10Gbps optikai linken 1,5Gbps sávszélességű HD-SDI jelből összesen hatot tudunk szállítani. Itt már látszik, hogy további csökkenést tapasztalhatunk kábelezés oldalon, hiszen egy linken akár hat jel közlekedhet (oda-vissza!).

A központi switch (EXE16) alapesetben 288 darab 10GbE portot kínál. Ebből fakad, hogy az elméleti maximális kapcsolókapacitása 1728×1728, ami SDI routerként egy tekintélyes, több rack-nyi eszközpark lenne. Csakhogy ezen az alap kapacitáson felül az eszköz tovább bővíthető (frame-en belül) úgynevezett expansion slot-okkal, amely eredményeképp a kapacitásának felső határa 3072×3072 SDI i/o-nak felel meg. Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy ez egy darabig elegendő lesz.

A rendszer belső lelkivilágát tekintve, egy picit szofisztikáltabb annál, minthogy a beérkező SDI jelet egy az egyben becsomagolja IP-re, ahogy ezt láttuk a technológia korai időszakában (SMPTE 2022-6 szabvány). A mostani konfiguráció úgynevezett „multi-flow” streameket használ, ahol külön multicast címen érhető el minden SDI port esetén a video tartalom, az embedded audio group-onként, valamint a videóhoz tartozó metaadat (ANC, stb.).

A rendszer elengedhetetlen eleme egy olyan szinkrongenerátor, amely a video referenciával tökéletes szinkronban lévő IP időzítést (PTP v2) is kínál. Emiatt cserélni kellett az MTVA – szintén csereérett – meglévő szinkrongenerátorát egy Evertz 5700MSC-IP alapú redundáns rendszerre.

A router rendszer vezérlését tekintve „minden maradt a régiben”. Az MTVA-ban korábban alkalmazott vezérlő rendszerekkel interface-eltünk (Lawo VSM, ProBel Aurora), amely kapcsolatok mind kifogástalanul működnek. Itt nem elhanyagolható szempont, hogy ezáltal a felhasználók számára a változás valóban észrevehetetlen, hiszen nem kellett semmilyen új kezelőfelülettel megismerkedniük.

Végezetül kicsit beszélnék magáról az átállásról, hiszen egy ilyen projekt nem csak technológiai szempontból izgalmas. Lebonyolítása is hatalmas feladat, és alapos szervezést igényel.

A rendszer konfigurációját az MTVA-val egyeztetve igyekeztünk a meglévő felálláshoz igazítani, hogy ne kelljen szükségtelenül sok változást végrehajtani. Amit itt mindenképpen meg kellett tenni, az a meglévő router valójában nem használt vonalainak, és a korábbi több-routeres felállásból fakadó duplikációknak a ’kigyomlálása’ volt, majd az ezután kapott kapcsolódást képeztük le az új rendszerre.

Az Evertz-el közösen elkészítettünk egy konfigurációs táblázatot, amely gyakorlatilag minden szempontból leírta az új router rendszert, tartalmazta az összes gateway-t, azok i/o konfigurációit, a rendszerbe bekerülő jelek multicast címeit, a gateway-ek és a switch kapcsolódásait. A nulladik szintű gyári élesztés során ez a táblázat került feltöltésre a routerbe, amely által immár valós rendszerként működött. Tekintettel a feladat feszített időzítésére, és arra, hogy mekkora technológiai ugrást fog ez jelenteni, az eszközök leszállítása előtt az Evertz burlingtoni gyárában teszteltük és vettük át az eszközöket (u.n. factory acceptance test – FAT). Ezután került leszállításra a megrendelt eszközpark.

Természetesen mindeközben itthon sem állt meg az élet, az előzetesen elkészített tervek és kábellista alapján megkezdődött az új video és optikai kábelezés legyártása, installálása, valamint az eszközök helyének előkészítése. Így mire a rendelt berendezések megérkeztek, a helyszínen gyakorlatilag közel kész kábelezés fogadott mindent.

Az ezt követő lépésben installáltuk a gateway-eket tartalmazó frame-eket és a központi switch-et, valamint a közöttük szükséges optikai kábelezést és vezérlés hálózatot. Ezután a routert mint komplett rendszert még egyszer leteszteltük a helyszínen, immár külső vezérléssel is, hogy valóban azt és úgy csinálja, ahogy elvárjuk.

Ez után (rögtön a karácsonyi nyugalom után) a már említett szinkrongenerátor csere volt napirenden, amely során – egy kellemes éjszakai szeánsz alatt – gyakorlatilag a korábbi generátor helyére tettük az új eszközt és beállítottuk, hogy ugyanazon jeleket biztosítsa a referencia-szétosztás számára, mint a korábbi megoldás.

Végezetül 2017. december legvégén elkezdtük a korábban meghatározott ütemezés szerint az átállást a régi routerekről az újra. Ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen, először ideiglenes átadókat hoztunk létre a két világ között az átjárás biztosításához. Ahogy haladtunk előre, úgy ezekre egyre kevesebb szükség volt, hiszen egy idő után a használt jelek nagy része már az új routeren megtalálható volt. Ennek a folyamatnak az utolsó lépése volt a teljes M1 híradó stúdió migrálása, szintén egy éjszaka folyamán, hiszen a híradó éjfélig folyamatosan élő adást biztosít, amely alatt az átállás nem megvalósítható.

Azt gondoljuk, hogy a projektet mindenképp sikerként kell elkönyvelni: a két cég (MTVA, Studiotech) közösen, extrém rövid idő alatt, sikeresen cserélte le az MTVA egyik legközpontibb video eszközét az elérhető legkorszerűbb megoldásra. A cégek mérnökei (valamint logisztikai és adminisztrációs munkatársai) nagyszerű csapatként dolgoztak együtt azon, hogy létrehozzák az ország első IP video rendszerét.

Az IP valóság hangos szemszögből

Lassan két hónapja ért véget a Budapest Music Expo, ahol hosszú kihagyás után ismét volt standunk. Szeretjük mindig az elegánsabb megoldásokat választani, még akkor is, ha bonyolultabbak. Ezért – egy kicsit a tavaszi hangos nap folytatásaként, és reflektálva az IBC-n látott trendekre – nem az általunk forgalmazott eszközök bemutatására helyeztük a hangsúlyt, hanem a rendszerre, amit össze lehet belőlük rakni.

Egy AES67 rendszert álmodtunk meg. Elég sokszor néztük meg a Yamaha AES67 videóját a YouTube-on, úgy gondoltuk, erre mi is képesek vagyunk. Leültünk a whiteboard elé, kitaláltuk mi mindent szeretnénk az AES67 felhőre akasztani. Első körben leszűkítettük az AES67 kompatibilis protokollok listáját háromra (Dante, Ravenna, Livewire) praktikus okokból, aztán nekiláttunk a munkának. A gyártók és partnerek, akiket megkerestünk az ötlettel, mind örömmel szálltak be a megvalósításba, kaptunk egy csomó ígéretet mindenféle eszközre.

A rendszer logikája elvben igen egyszerű volt: fogjuk az eszközöket, felkötjük őket egy switchre, és pár kattintással bárhonnan bárhova elküldjük a hangot.

A megvalósítás első lépése még könnyedén követte az elvet: felkötöttünk mindent a switchre, az érdekes rész ezután kezdődött. A különféle AoIP protokollok (ahogy ez elvárható) saját világukon belül tökéletesen működnek, a nehézségek a protokollok közötti átjárással kezdődtek. Ezen a ponton érdemes egy kicsit megnézni, mit is mond az AES67 (és mit nem). A szabványban specifikálják, hogy a transport layer-t hogyan kell kezelni.

– A szinkronizáció IEEE-1588-2008 (PTPv2) szerint működjön, és ebből generáljanak az eszközök lokális órajelet.

– A hálózat IP (v4 vagy v6) legyen, unicast vagy multicast (IGMPv2-vel) streamekkel.

– A kódolás 16/24 bit lineáris, 44.1/48/96kHz-en, 1-8 csatornára.

– A csomagok maximum 1440byte hosszúak, 6/12/16/48/192 mintát tartalmaznak.

 

Hiányzik viszont a szabványból a minőség biztosítása (QoS) és a felderítés, a kapcsolatok felépítésének a módja. Utóbbiakra csak ajánlásokat adnak, vagy még azt se:

– Kapcsolatok kezelése: SDP vagy SIP (unicast-hoz).

– Felderítés: ZeroConf vagy SAP.

– Egységes kontroll layerről (pl. Ember+, AMWA NMOS vagy AES70) nem beszélnek.

 

Ebből adódnak a kellemetlenségek, a Dante hálózatok például SAP üzenetek formájában továbbítják az SDP leírókat, a Ravenna hálózatok RTSP üzenetként. A hálózat kezelés (pl. sávszélesség foglalás) és QoS (hogy lehet garantált teljesítményt/minőséget nyújtani QoS switchek nélkül?) esetében is csak ajánlásokat tesznek, DiffServ w/ 3 használata javasolt, ez azonban nem automatikus, nem univerzálisan használt, és implementációja az adott switch gyártójától függ.

A protokollok közti különbségről jó összefoglalást ad ez a táblázat (köszönjük, Anthony!):

A rendszer protokollok összefésüléséhez végül is két dolog kellett. A RAV2SAP szoftver, ami a SAP és RTSP világ közt továbbítja az SDP üzeneteket, és a hálózatok paramétereinek közös halmazát kellett meghatározni (és követni).

– Csak Multicast streamek (flow-k) használata.

– Maximum 8 csatorna /flow.

– A multicast címeknek a 239.69.0.0-239.69.255.255/16 tartományba kell esniük.

– 48kHz/24bit mintavétel.

– 2ms fix késleltetés.

– 1Gbps kapcsolatok.

– Csak egyszeres kapcsolatok (a redundáns kapcsolatok kezelése nem támogatott).

 

A hardverek konfigurálása után elindítottuk a RAV2SAP szoftvert, az SAP ablakban megjelenő (a mi esetünkben főleg Dante) streameket pár kattintással áttettük a RAVENNA oldalra és fordítva.

A Ravenna és Livewire eszközök streamjei innentől kezdve megjelentek a Dante controllerben, és a szokott módon be lehetett választani őket Dante nyelőkre. Ugyanígy a Ravenna és Livewire eszközök webes felületein is megjelentek a Dante források, és meg lehetett őket hallgatni. Pár kivétellel, persze…

Kezdjük a pozitívval: a Ward-Beck annyira komolyan gondolja az AES67 kompatibilitást, hogy a Ravennás eszközei az SAP világba is hirdetik magukat, így a RAV2SAP nélkül is lehet használni őket Dante környezetben! A negatív kivétel a Livewire eszközökkel kapcsolatos, bár látszottak a források a Dante világban, a hangjukat nem tudtuk meghallgatni. Még egy érdekes megfigyelésünk volt: Dante forrást hallgattunk egyszerre egy Dante és egy Ravenna audio monitoron, a Ravenna monitoron kb. egy másodperccel le volt maradva a hang, és ez fordítva is igaz volt. Mivel a multicast, amit mindkét monitoron hallgattunk (amiben az audio csomagok érkeztek) azonos volt mindkét esetben, az egyetlen magyarázat amire gondolni tudunk az, hogy a PTP források különbsége miatt (Dante: PTPv1, Ravenna: PTPv2) volt a késés.

Az AES67 technológia demónk konklúziója vegyes. Az biztos, hogy amíg az AoIP protokollok közti átjáráshoz ennyit kell dolgozni, napi szinten nem szeretnénk ilyen rendszert konfigurálgatni. Ha egy fixen telepített rendszerről beszélünk, ahol nem (vagy nem túl gyakran) változik a konfiguráció, talán már ma is mernénk olyan rendszert tervezni, amiben AES67 a közös nevező. Ha több gyártó lép rá a Ward-Beck féle útra (azaz a vagylagos AES67 javaslatok mindegyikével kompatibilis firmware-eket írnak), és nem csak azért írják rá a termékeikre, hogy AES67 kompatibilis, mert valamelyik kompatiblis jellegű protokollt használják, a macerák el fognak tűnni, és tényleg egyszerű lesz keverni a protokollokat. Ezt az egy-két évet érdemes lesz kivárni.

Források:

https://www.smpte.org/sites/default/files/users/user27446/AES67%20for%20Audio%20Production-Background%20Applications%20and%20Challenges.pdf

http://download.yamaha.com/api/asset/file/?language=en&site=ae.yamaha.com&asset_id=68829

https://doc-0o-8c-docs.googleusercontent.com/docs/securesc/l33e8hki2glda8ter0ajov90jrh0c5q6/mlmev4ithv1lt0e8r5ahddm4hr1n4p7p/1511870400000/08515162358008993679/08919589502891704776/0B9I0nu1MPkm6TlZnc0ZNWlQxVVU?e=download&nonce=d4n5s48nv3bqm&user=08919589502891704776&hash=8onulaoefen2tjre4653sa1e053f0uri

https://www.ravenna-network.com/aes67/rav2sap/

Ha szeptember…IBC!

A broadcast világban szeptember eleje = IBC, idén már 50. alkalommal. Én még csak hetedszerre vettem részt rajta, de ezalatt a hét év alatt is sokat változott a kiállítás. Eleinte a HD volt újdonság, aztán a 1080p (3G SDI), majd volt egy – azt hiszem a piac számára elég fájdalmas – roham a 3D irányába, amit a 4k, HDR, IP… követett.

Biztos én is változom, hetedszerre már nem ugyanazzal a lendülettel áll neki az ember a kiállításnak, mint az első pár alkalommal, de az utóbbi pár évben az az érzésem (bár a hivatalos statisztika nem ezt mutatja, sőt), hogy egyre kisebb a tömeg az IBC-n, és egyre ritkábban érzem azt, hogy a földre koppan az állam egy-egy megoldás vagy új termék láttán. A tömeg csökkenése akár érthető is lenne, hiszen az interneten ma már mindenhez hozzá lehet férni, sokkal kisebb hívó szó az IBC-n, hogy itt lehet tájékozódni a piac alakulásáról, az új trendekről. Többek között azért is, mert az IBC előtti heteket azzal szokták tölteni a gyártók, hogy szép sorban szivárogtatják az újdonságokat.

Az újdonságokat, amelyekkel kapcsolatban ritka a „hűha!” érzés. Egy újabb 4k kamera, 8k kijelző, egyre több gyártó lép IP platformra, felhőbe, virtuális gépen fut a virtuális stúdió. Az idei év legfontosabb trendje talán az volt, hogy az audió után (ahol a sok AoIP megoldás az AES67-ben boldogan összeforrt), az IP alapú videó hálózatok is egy új közös szabvány (tervezet) felé, az SMPTE2110 felé tartanak. A divatos szavak a 4k, a HDR és az SMPTE2110 voltak az idei évben. Ez fontos, de nem látványos.

Míg pár éve mindenütt hangos, izgalmas célhardvereket láttunk, idén a jelentősebb gyártók standján főleg switchek és szerverek voltak szoftverekkel, szoftver rétegekkel, és mutatóba hozták csak el a régi technológiát. Videós-broadcast-os szemmel nézve a jövő ijesztően ITs lesz. Pedig nem. Az alapja IT lesz, gyártó függően hagyományos IT, vagy broadcast specifikus, de kihasználva az IT rendszerek rugalmasságát, az igazán jó rendszerek üzemeltetéséhez nem kell majd hálózati mérnökkél válni. Sokat kell majd tanulni a hagyományos tudás mellé, de aki az SDI alapú technológiát értette, és figyelte a trendeket, az át fog tudni lépni a következő korszakba is. A kérdés nem az, lesz-e Magyarországon SPMTE2110 alapú broadcast rendszer, hanem hogy mikor.

Varsóban jártunk, NInA-t láttunk

Azért jó olyan cégnél dolgozni, aminek több országban is van irodája, mert az embernek időről időre lehetősége nyílik külföldi kollégákkal is együtt dolgozni. Ezúttal a lengyel Studiotech irodával fogtunk össze. A legutóbbi konzultációs látogatás során egy referencia projektjüket is bemutatták nekünk.

A Lengyel Kulturális Minisztérium 2013-ban indított egy 12M EUR (EU forrásból támogatott) projektet, egy nemzeti digitális archívum létrehozására. A kétéves előkészítés alatt egy kulturális központ tervei körvonalazódtak: az archívum nem csak egy munkahely, ahol a nemzeti értékeket képviselő film anyagokat digitalizálják és restaurálják, de egy kulturális központ is.

Bejárat

A NInA-ban sikerült a tervezett kettősséget létrehozni, mindkét profilban azonos súllyal dolgoznak. Egyrészről folyamatosan folyik a filmek (35mm, 16mm, 9mm filmek, különféle beta és umatic szalagok) digitalizálása és restaurálása. A mágnesszalagokat a rendelkezésükre álló magnókkal játszák le, ez sajnos előbb utóbb nehézkes lesz, mert a legújabb analóg beta magnókhoz sincs már alkatrész ellátás, az öregebb formátumokról nem is beszélve. A filmeket állapottól és típustól függően Arriscan, Lasergraphics és MWA scannerekkel digitalizálják, majd különféle szoftverekkel végzik rajtuk a zajok és hibák eltüntetését, az újrafényelés, a friss verzió létrehozását.

Arriscan filmscanner

A projekt keretén belül nem csak a nemzeti intézmények anyagait, de bárkinek a régi filmjeit és VHS szalagjait is ingyenesen digitalizálják. Ez a gondolat visz tovább a másik fő profil felé: a NInA-ban nem csak megmentik és felújítják a régi anyagokat, de ezeket be is mutatják az érdeklődőknek. Minden kész anyag elérhető az online archívumban. Ezeket az anyagokat egy könyvtárterem jellegű helyiségben az épületen belül is meg lehet tekinteni. Az épület előtt elterülő füves, parkos részen (ahol az épület kávézójának a terasza is van) szabadtéri mozit üzemeltetnek, ahol archív filmeket szoktak játszani.

Szabadtéri mozi

A kulturközpont funkció másik fontos tere a mozi/előadóterem. Ez egyszerre Dolby ATMOS mozi és színházi előadások, koncertek vagy konferenciák lebonyolítására alkalmas rendezvényterem.

Mozi terem

A projekt szerintem legfontosabb része nem is az, ami kézzel fogható, szemmel látható – bár azt is nagyon jól megcsinálták -, hanem az, ahogy a nemzeti kulturális örökségüknek ezt a szeletét élővé teszik, és beviszik az emberek mindennapjaiba. Itthon talán a MüPa hasonló kulturális központ, reméljük hamarosan megvalósul nálunk is, hogy a raktárakban heverő filmes értékeinket a nagyközönség is élvezhesse.

 

A képek a NinA Instagram oldaláról származnak.

RTS tréning Budapesten

Idén abban a különleges helyzetben voltunk, hogy végre nem nekünk kellett utazni gyártói tréningre, hanem házhoz jött.

Kicsit képletesen, de mégis…

Történt ugyanis, hogy intercom gyártónk – az RTS – a 2017-es balkáni régiónak szánt tréningjét Budapesten, a Bosch Gyömrői úti fejlesztő-bázisán tartotta.

A fenti mondatban két izgalmas momentum van. Az elsőn legelőször fennakadt a büszkeségem: mi az, hogy Balkán?! Majd amikor megjelent az osztrák kolléga is a balkán számára rendezett eseményen, ez elmúlt. ?

A második: milyen megfontolásból került az RTS a budapesti Bosch telephelyre? Nos, az élet úgy hozta, hogy egyéb üzletágai mellett, a Bosch Sicherheitssysteme (ST, avagy security technology) része a teljes RTS (korábban Telex). Furcsa összefonódások ezek, ugyanakkor az RTS számára kétségkívül előnyökkel jár, hiszen maga mögött tudhatja a Bosch gyártó és fejlesztő kapacitását.

És akkor a tréningről is egy kicsit. A két nap alatt – néhány új szereplő kedvéért – igen gyorsan áttekintettük a teljes termékpalettát, majd rendes oktatás kezdődött, amelyben megismerhettük (feleleveníthettük) a mátrixok programozását és konfigurálását, különös tekintettel az új hálózati alapú rendszerekre, az OMNEO paraméterezésére és használatára.

Rendszer példákon keresztül megismerhettük, mások hogyan alkalmazzák a legújabb technológiákat, miképp lehet integrálni az OMNEO-t egyéb, hálózatos (tipikusan DANTE) audió eszközökkel. Majd a második nap töviről hegyire megismertük, hogyan működik és hogyan kell konfigurálni az új DECT2 alapú vezetéknélküli intercom-ot, a ROAMEO-t.

A rögtönzött teszt során igen meggyőző volt, amikor egy vasbeton épület harmadik emeletéről lefelé sétálva a vétel csak a harmadik monolit-beton födém után szűnt meg, viszont ahogy kiértünk az épület elé visszajöttés stabilan meg is maradt az épülettől mintegy 100-120 méterre távolodva.

Összességében elmondható, hogy nagyon hasznos két napot töltöttünk a régióból érkezett kollégákkal, miközben megismerhettük az RTS és a piac aktuális kommunikációs csúcstechnológiáját.

HTOE találkozó – 2017. május

HTOE találkozó – 2017. május

Nagyon sikeres és eredményes volt az idei HTOE tavaszi találkozó is Egerben.

Nagy volt az érdeklődés a Studiotech által bemutatott Yamaha TF1 hangpult iránt. Ez a keverő kis helyen rengeteg funkciót kínál megfizethető áron. Egyaránt alkalmas broadcast vagy élő hangosítási feladatokra is, és a kiváló minőségű érintőképernyővel játék a pult használata.

Nem kevésbé volt népszerű a Datavideo HS-2200-as mobil stúdiója, amely kis mérete ellenére mindent nyújt, ami egy helyszíni közvetítéshez kellhet. Legtöbb helyi TV örülne egy ilyen eszköznek.

A Datavideo PTC-150 PTZ kamera és RMC-180 távvezérlő páros nagyon sokoldalú szolgáltatásai mellet igen kedvező ára miatt figyelemreméltó.

Örülünk, hogy részesei lehettünk a találkozónak, ott leszünk a következőn is!

NAB 2017 – 3. nap, hazafelé

NAB 2017 – 3. nap, hazafelé

Szerdán már csak egy délelőttöm volt a kiállításon. Megnéztem a kiállított SNG és közvetítő autókat, valamint a Sony standot (képet sajnos nem csináltam egyiken se, kénytelen voltam őket a Google-ről lopni). Az autókon érdekes volt megfigyelni, hogy az SNG autókban is általában IP megoldások voltak (Aviwest, Liveview és társai) amiket 3G vagy műholdas net kapcsolaton keresztül használtak. Bár az autók kialakítása igényes volt, a bennük levő eszközök inkább jó ár/érték arányú, mint high-end gyártók termékei voltak (pl. AJA, mindenféle OpenGear eszközök).

A Sony standon szokás szerint meg lehetett tekinteni a cég teljes aktuális kínálatát, kamerákat, mixereket, monitorokat, szoftver rendszereket, audió és audiovizuális megoldásokat. A leglátványosabb a sötétkamra volt, ahol a különböző sorozatú, technológiájú monitorokat lehetett egymással összehasonlítani, HD-t 4k-val, SDR-t HDR-rel.

 

Kifelé United-del utaztam, hazafelé az Edelweiss-szel. A két társaság közti különbség ég és föld, az utóbbi javára, és ez a jegyek árában ráadásul nem tükröződött! Az Edelweiss-en az ételek minősége, a fedélzeti rendszer és az egész környezet magasan verte a United-et. Az utazás valós hossza a kevesebb átszállás miatt rövidebb volt, de amikor az embernek már Európában kell várnia az utolsó csatlakozásra, a végtelenbe nyújtja az utat.

NAB 2017 – 2. nap

NAB 2017 – 2. nap

A második kiállítás napon a North Hall maradékát és a South Hall-t jártam végig.

Standtúra a galériában!